Általános információk, tudnivalók

vissza

Általános tudnivalók


Az alábbi információk vonatkoznak mind a korábbi DIN szabványsorozat, mind az EN 12385 szabvány szerinti kötelekre. (Az acélsodronykötél gyártó társaságok napjainkban még mindkét szabványsorozatot alkalmazzák, így a továbbiakban viszont az egyszerűbb azonosítás érdekében az ismertebb DIN szabvány szerinti kötélszerkezet hivatkozásokat használjuk.)

Elemi szál:

A pászmát alkotó nagyszilárdságú acélhuzal, mely lehet csupasz vagy horganyzott.

Kötélbetét:

A középső "szál" amely köré a kötelet sodorják. (A gyakorlatban a középső "szál" már önmagában is valamilyen sodrott szerkezetet, pászmát vagy kötelet takar.) Anyaga lehet rostos, (természetes vagy szintetikus) illetve acél. A kötélbetét kiválasztásánál a mechanikai, a vegyi és a hőhatásokat kell figyelembe venni. Pl.: melegüzem, nagy terhelés - acélbetét; kültéri alkalmazás, vegyi hatás - műanyagbetét, stb.

Sodronykötél betétek jelölésének összehasonlító táblázata:

 

Tétel vagy elem EN DIN MSZ ISO
12385-2 3051 15820/1 3578
Rostos betét  FC  FE  Ao  FE
Természetes rostos betét  NFC  FEN  -  -
Szintetikus rostos betét  SFC  FEC  Ap, Ar  FC
Tömör műanyag betét  SPC  -  -  SF
Acél betét  WC  SE  -  -
Huzal pászma betét  WSC  SEL  (Am)  IWS
Önálló sodronykötél betét  IWRC  SES  At  IWR
Önálló sodronykötél betét alakított pászmákkal  IWRC(K)  -  -  -
Önálló sodronykötél betét műanyaggal  EPIWRC  -  -  -
Alakított huzal pászma betét  KWSC  -  -  -

Kenés:

A felhasználó igénye szerint a kötelek a kopás illetve a korrózió csökkentése érdekében zsírral kenhetők.

A kenés módja lehet: 

  • belső (csak a rostos betét van impregnálva, a kész kötél külső felülete száraz)
  • külső (a kötél külső felülete van zsírozva)
  • külső-belső, intenzív kenés (a kötél külső felülete és a betét egyaránt zsírozott)

 

 Egyszersodrott kötél (pászma) :

  • Egy központi maghuzal köré egy vagy több réteg huzal van sodorva.
  • Több réteg esetén váltakozó irányú a sodrás és a külső réteg iránya a meghatározó. Jellemzője a nagy merevség és a jó méret illetve alaktartás (Pl.:bowdenek, spirálkötelek) 

 Kétszersodrott kötelek: 

  • Egy központi betét köré egy, vagy több réteg egyszersodrott pászma van sodorva. A pászma és a kötélsodrás iránya szerint lehetnek kereszt-, illetve hosszsodrásúak.
  • A keresztsodrásúak jellemzője a mérsékelt forgáshajlam, a hajlékonyság, és a könnyű kezelhetőség. A hosszsodrású kötelek ezzel szemben forgásra hajlamosak, viszont nagyobb a dinamikus terhelhetőségük és kopásállóbbak.
  • A többrétegű kötelek forgásszegények vagy forgásmentesek, ezért egy kötélágban nagy emelőmagasságra alkalmasak. (pászmaspirális, Superflex kötelek)

  

Az acélsodrony kötelek cseréje: 

Az emelőgépek időszakos felülvizsgálatakor  el kell dönteni, hogy az acélsodronykötélen lévő elváltozások, meghibásodások, deformációk szükségessé teszik-e a kötélcserét.
A kötélcsere szükségességének megállapításakor az MSZ 9745/3. számú, "Darusodronykötelek, kötélkorongok- és dobok. Kötélcsere szükségességének megállapítása." című szabványban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Megjegyzendő, hogy a szabványban ismertetett hibák egy részének feltárásához segédeszköz kell, valamint a feltárt hibák minősítéséhez nagy gyakorlat szükséges.  

A kötélcserét az alább felsorolt hibák szükségessé teszik: 

  • Ha a kötél egy vagy több pászmája elszakadt.
  • Ha az elemiszál-törések a kötél átmérőjének hatszorosánál (6d) rövidebb szakaszon, de egy csoportban, koncentráltan helyezkednek el.

  • Ha a kötél belsejében lévő rostos betét elkopott, elhasználódott, vagy az acélbetét elszakadt (ez szemmel kívülről jól látható átmérőcsökkenésben jelentkezik). 
  • Ha a külső és belső kopás következtében a kötélátmérő az első próbaterhelés után mért kötélátmérőhöz képest 15%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor a kötelet még abban az esetben is le kell cserélni, ha látható elemi száltörés nincs rajta.  Annak érdekében, hogy a 15%-os kötélátmérő csökkenést meg tudjuk állapítani, feltétlenül szükséges minden egyes próbaterhelés után az emelőkötél átmérőjét a "Darukönyvbe" bevezetni. A kötél d átmérőjét a vizsgálatkor a legtávolabbi pontok között kell mérni.

  • Ha a kötél elveszítette a rugalmasságát. A rugalmasság elvesztésére utaló jelek: a kötélátmérő értéke lecsökken; a kötél maradandóan megnyúlik; a pászmák közötti hézagok megszűnnek; a kötél merevebb lesz vagy elveszti a hajlékonyságát; a pászmák között finom barna por jelenik meg. 

A kötél egyes elemi szálainak a belső kopását a kötél hajlításakor a pászmáknak és az elemi szálaknak egymáson való elcsúszása, míg a külső kopását a kötél és a kötélkorong, vagy kötéldob közötti megcsúszása okozza.

Ha külső vagy belső korrózió nyomait fedezzük fel az elemi szálakon: 

A külső korrózióra utaló, jól látható jelek az elemi szálak felületén maradó nyomok (vakrozsda).
A huzalok belső korróziója a következőkből állapítható meg:

  • a kötél átmérőjének lecsökkenése;
  • a pászmák közötti hézagok megszűntek;
  • gyakori elemiszál törések a pászmákban;
  • finom barna por képződése az elemi szálak között.

Ha a kötélen rendellenes alakváltozások lépnek fel:

  • A hullámosság mértéke a d átmérő 1/3-ának értékét elérte. A hullámosság meghatározható úgy, ha az emelődobról lelógó terheletlen kötélhez hosszirányban egy vonalzót érintünk, és mérjük a vonalzó és a kötél legnagyobb távolságát.
  • A kötél kikosarasodott. (A külső pászmarétegek meglazultak, vagy ha a külső pászmarétegek egy szakaszon hosszabbak mint a belsők.)

  • Az elemi szálakon hurkok képződtek. Az egyes elemi szálak, vagy elemi szálcsoportok a kötélkoronggal vagy kötéldobbal ellentétes oldalon kitüremkedtek és hurok formájában jelentek meg.

  • Az egyes pászmák, vagy az elemi huzalszálak  fellazultak.
  • A kötél helyileg megvastagodott, vagy a kötélbetét kitüremkedett.

  • Helyi keresztmetszet-csökkenés.

  • A kötélen összenyomódás, maradó alakváltozás keletkezett. Rendszerint mechanikai sérülés vagy hibás dobra történő felcsévélés következménye.
  • A kötél teljes keresztmetszetében hurok, csomó keletkezett.

  • A kötél megtörése éles tárgyra való felcsévélés következménye.

  • Ha a kötelet erőteljes hő, vagy elektromos hatás érte, amire elszíneződés, mechanikus sérülések, égésnyomok utalhatnak.

 

Abban a szerencsés esetben, ha a kötél sérülései a kötélvég befogásánál, vagy annak közvetlen közelében jelentkeztek, és lehetőség van a kötél hosszának csökkentésére, úgy nem feltétlenül szükséges a kötelet cserélni, hanem lehetőség van új kötélvég-befogás készítésére. A hibát kiváltó okot természetesen ebben az esetben is meg kell szüntetni. 

A kötélcsere megtörténtét, időpontját, okát a "Darukönyvben" rögzíteni kell. Kötélcsere után terheléspróbát kell végezni!